Ingatlan értékesítése után egyes esetekben adót kell fizetni. AZ Origoingatlan ingatlanadó kalkulátor szolgáltatása segít kiszámolni, hogy az eladott ingatlan után milyen esetekben és mennyi adót kell fizetni. Az ingatlan eladása után fizetendő adó mértéke függ a szerzés és az eladás között eltelt időtől, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó bevételek és költségek különbségétől.
Az ingatlan értékesítése után fizetendő ingatlanadó nem más, mint az értékesítésből származó jövedelmet terhelő adó. Ingatlanadó kalkulátorunk ezzel az esettel foglalkozik. A helyi önkormányzatok által egyes esetekben kivetett ingatlanadó mértéke nem kalkulálható oldalunkon.
Ingatlanadó kalkulátor
Tájékoztató eladott ingatlan után fizetendő adóról ( ingatlanadó )
Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek.
Levonható kiadások:
- a megszerzésre fordított összeg,
- a megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadás (például megfizetett illeték),
- az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan, értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás, például a fűtés korszerűsítése, kerítés építése), és
- az ingatlan jog eladásával kapcsolatban felmerült kiadás (például a hirdetések díja).
Levonható kiadásként nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt.
Lakás céljára szolgáló ingatlanok
A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összeg (a számított összeg) a törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető.
A csökkentés lehetőségét és mértékét az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog jellegétől függően határozta meg a törvény.
Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető.
| A szerzés éve |
A számított összegből levonható |
| 2017. |
0% |
| 2016. |
0% |
| 2015. |
10% |
| 2014. |
40% |
| 2013. |
70% |
| 2012. |
100% |
Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok
Az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében csökkenteni kell.
Ha az eladott ingatlant a magánszemély az eladást megelőző hatodik évben szerezte, akkor a jövedelmet 10 százalékkal csökkentheti. Ez a százalékos mérték évenként 10-10 százalékponttal nő, így ha az ingatlan átruházása a szerzést követő tizenötödik évben vagy később történik, nincs adófizetési kötelezettség.
Az ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik jövedelem, ha az ingatlan eladási ára kevesebb vagy ugyanannyi, mint az annak megszerzésére fordított összeg, illetve akkor, ha a szerzés 1996-ben vagy az azt megelőző években történt.
Az ingatlan megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amely napon az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották. Ha a magánszemély tulajdonjogot öröklés útján szerezte, akkor a szerzés időpontja az örökhagyó halálának a napja.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.
Az Origoingatlan ingatlanadó kalkulátor szolgáltatása nem kezeli a különleges eseteket. A számítás nem alkalmazható, ha az ingatlan értékesítése üzleti jelleggel történt.
Az ingatlanadó megfizetése az eladót terheli. Sokan összekeverik az illetékkel. Az ingatlan illeték megfizetése a vevő feladata, míg az ingatlanadó a eladó kötelessége.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_facebook type="button_count" css_animation="none"][/vc_column][/vc_row]